Arany-óra - hangoskönyv és előadói est Kovács Ákossal

Országszerte és határainkon túl
Arany-óra - hangoskönyv és előadói est Kovács Ákossal

Kovács Ákos zenész-énekes a „A legnagyobb élő költő” címmel mutatta be önálló estjét (2017.09.29.) a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében. A Kossuth-díjas művész egyfajta kultúrmissziós céllal ült bele a színpadon álló fotelbe, hogy egy órán át szavalja tíz legkedvesebb Arany-versét. A nyitó költemény, a Kozmopolita költészet azt is rögtön egyértelművé tette, hogy a műsor Arany Jánost, mint a nemzet poétáját szeretné bemutatni, miközben végig megmarad a szubjektív, Kovács Ákos saját szemszögéből láttatott kép a kétszáz éve született költőről.

A Szigethy Gábor rendezte előadás a fentebb már említett versen kívül a Híd-avatás, az Ágnes asszony, A fülemile, a Tengeri-hántás, a Kép-mutogató, a Vörös Rébék, A bajusz, A walesi bárdok és A költő hazája című költeményeken keresztül vitte a hallgatóságot egyre közelebb és közelebb Aranyhoz. A költemények üzenetét Szekeres László zongorajátéka tette még átélhetőbbé, s időről időre Blaskó Péter hangja idézte fel Arany belső harcait, monológjait, vívódásait. Az est felütéseként elhangzó idézet is az ő tolmácsolásában volt hallható: „Több eréllyel, szilárdsággal, kitartássál tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (amit elvitatni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erényem hiánya mindig hátravetett, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet!”

Az est első és utolsó verse remek keretet adott az előadásnak, hiszen mind a Kozmopolita költészet, mind A költő hazája ugyanaz a kérdést teszik fel: vajon nincs-e elég feladata az embernek saját hazájában? S vajon lelhet-e olyan helyen otthonra, ahol nem értik az anyanyelvét?

A Nemzeti Színházban bemutatott Arany-óra anyagából hangoskönyv is készült, amelyhez csodálatosan illusztrált, a 200. évfordulóhoz méltó kis könyv is jár, amely a cd-n elhangzó verseket tartalmazza. Ákos estje nem csupán Budapesten, de mintegy ötven hazai és határon túli helyszínen is elhangzott és elhangzik – így válik az Arany-óra valódi kultúrmisszióvá. Nagyszalontán, a költő szülőhelyén Ákos nem másban, mint Arany János saját karosszékében ülve szavalhatta el a verseket, ami egészen különleges szintre emelte a poéta megidézését.

A színházi előadások mellett az Arany-óra középiskolákba is eljut, ha egy adott intézmény diákjai vállalják, hogy a www.petofilive.hu/aranyora oldalra feltöltött három Arany-vers egyikét megfilmesítik. A versenyből győztesen kikerülő osztály rendhagyó irodalomórán vehet részt Ákossal, amelyen minden tanuló megkapja az Arany-óra verseit tartalmazó hangoskönyvet és könyvet.

„Ez a világ és főleg annak mai magyar irodalma nagyon más és feltétlenül szegényebb lenne Arany nélkül. Rengeteg mai szerzőnek és befogadónak is igazodási pont, sokunk számára meghatározó költő.”, vallja Kovács Ákos egy interjúban arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire lehet aktuális Arany a XXI. században. Ha akár csak egy versét meghallgatjuk, már tudjuk a választ: a nagyszalontai költő minden időben aktuális marad.