SzínArany

Radnóti Színház, Budapest
SzínArany

A női sorsokat középpontba állító SzínArany című estet a költő 200. születésnapján (2017.10.27.) tűzte műsorra a Radnóti Színház.

Az előadás tizenkét balladára épül, amelyek keletkezésük sorrendjében hangzanak el, s általuk a magyar történelem keresztmetszete rajzolódik ki az Árpád-kortól a török uralmon, a Rákóczi szabadságharcon és a ’48-as forradalmon át egészen napjainkig. Erre a mintegy 1000 évet átfogó időszakra nők történetén keresztül látunk rá, hiszen a kiválasztott balladák fő- vagy mellékszereplőinek szempontjából vizsgáluk és értékeljük a magyar történelem kiragadott eseményeit.

Zách Klára, Bor vitéz, Tetemre hívás, Rozgonyiné, Az egri lány, Szondi két apródja, Rákócziné, Ágnes asszony, Éjféli párbaj, A honvéd özvegye, A kép-mutogató, Híd-avatás: ezek a balladás hangzanak el a SzínAranyban, s kíséretük egyetlen cselló, amelyen Kertész Endre játszik, miközben a négy színésznő, Kováts Adél, Lovas Rozi, Sodró Eliza és Józsa Bettina bemutatja, hányféle sorsa lehet egy nőnek.

A darab fiatal rendezője, Szilágyi Bálint úgy tekintett a balladákra, mint egy-egy önálló mini-színdarabra, így a kiválasztott Arany-műveket nem egyszerűen elszavalták a színésznők, de el is játszották, kerülve a versmondói modort és a pátoszt. Így bontakoztak ki újra és újra – éppen egy tucatszor – időn és téren át a női sorsok tragédiái: az asszonyok, lányok a balladákban áldozatok, elhagyták őket, vagy halottak, így még inkább úgy érezhetjük az est során: Arany balladái emberi érzelmekkel és feszültségekkel teli feneketlen kutak, amelyekbe belenézve saját sorsunk is átértékelődik.