Várkert Bazár – Ballare és Nők Aranyban

Várkert Bazár
Várkert Bazár – Ballare és Nők Aranyban

A ballada szó a „ballare”, azaz táncol igéből származik, s köztudott, hogy a balladákat régen eltáncolták. Ebből a gondolatból születettek annak a hét koreográfusnak az inspirációi, akik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes alkotóműhelyében keltették életre Arany János drámai hangvételű balladáit. A Várkert Bazárban bemutatott előadás (2017.11.28.) első felében A honvéd özvegye, a Tetemre hívás, az Ünneprontók, a Hídavatás, a Vörös Rébék, az Ágnes asszony és a Tengeri-hántás jelenik meg a színpadon hét koreográfustól. Az egyes balladák 10-10 perces bemutatóit sorrendben Zs. Vincze Zsuzsa, Fundák Kristóf, Sánta Gergő, Appelshoffer János, Ifj. Zsuráfszky Zoltán, Tókos Attila és Zsuráfszky Zoltán koreografálta. A darabok megrázó erővel adták vissza az Arany-balladák titokzatos, rendkívül babonás világának konfliktusait, drámáit, férfi és nő bonyolult, sötét, bűnnel és bűnhődéssel terhes viszonyát. Szenvedély, vágy, elemi indulatok, élet, halál… az emberi lét legelemibb érzelmei táncban elbeszélve – ezt jelentítette meg a hét ballada koreografált változata.

A második „felvonásban” A halálra táncoltatott leány balladájának táncjáték-változata tette teljessé az estet, amit Zs. Vincze Zsuzsa írt színpadra Hules Endre amerikai filmrendező kérésére. A darab ötvözi a magyar népköltészet, a népi hitvilág és a népszokások elemeit, s mindezt a magyar néptánc formanyelvével, leírhatatlanul gazdag motívumkincsével egészíti ki.

A Ballare rendezője Zsuráfszky Zoltán, A halálra táncoltatott lány zenéjét Kiss Ferenc szerezte, a balladák között elhangzó muzsika pedig Arany János saját gyűjtéséből származott.

A Várkert Bazár irodalmi sorozatának részeként mutatta be Nők Aranyban című estjét (2018.02.01.), amelyen hat női művész bújik Arany egy-egy nőalakjának bőrébe, s mondja el saját, belső monológját, hátha így megtudjuk, kik is voltak a költőóriás hősnői, és mit kezdhetünk velük ma? Így lesz Szabó Borbála író, drámaíró Rozgonyi Piroska, Berg Judit író Kund Abigél, Tóth Krisztina író, költő Ágnes asszony, Kormos Anett humorista Dalos Eszti, Ugron Zsolna író Rozgonyiné, Szávai Viktória színésznő Vörös Rébék. A hat nő mellett egyetlen férfi van még a színpadon: Lackfi János költő, aki Arany Jánost személyesíti meg.

A monológok történetté alakulnak, időben több szálon futnak, miközben a háttérből mindent Lackfi, azaz Arany János irányít, s eközben a nők egymással is beszélnek, vagy épp az általuk megformált karakterek szólnak egymáshoz.                                          

Végh Zsolt rendező nem újabb Arany-versfolyamban gondolkodott: inkább arra volt kíváncsi, mit mondana egy-egy Arany-hősnő egy balladáról egy versről, arról, miért született egy-egy mű, vagy milyen hatással volt az utókorra. A különleges est során egyszerre szólalt meg a kortárs író, a fiktív karakter és Arany János. Az előadás teljes mértékben mai nyelven, mai humorral, mai helyzetekre vetítve mutatta be azokat a rendkívül fontos és természetesen ma is aktuális kérdéseket, amelyeket Arany verseinek nőalakjai felvetnek.